Hajítófa

Ő alkotta meg a máig érvényben levő Ősrobbanás (Big Bang) elméletét, mely szerint a Világegyetem egyetlen, óriási végtelen sűrűségű apró pontból keletkezett. A fekete lyukak olyan csillagok, amelyeknek olyan erejű a gravitációs mezője, hogy még a fény sem tudja áttörni. Vagyis az égitestről csak 300 000 km/s-nál nagyobb sebességgel tud bármi is távozni (kilépési sebesség). Ugye ezért fekete lyuk, mert semmi nem látszik, vagyis fény nem tud távozni. Hawking úgy vélte, az Ősrobbanás megértéséhez a fekete lyukakat kell megérteni, és sokáig szinte csak ezt kutatta. A végeredmény a Hawking-fény lett. A megfigyelések ugyanis napkitöréshez hasonló fényjelenség tapasztaltak az égitest körül, egy gömbszerű erőtér felületén, az ún. gravitációs vonalon. Képzeljük el, hogy bármely irányból is közelítünk az égitest felé, mielőtt eljutnánk az égitestre, egy ponton robbanásszerűen távozunk… a semmibe. Hawking ugyanis azt állította, hogy ebben a reakcióban minden eltűnik, semmivé válik, mint amikor két proton összeütközik és létrejön egy villanással az anyag-antianyag és kioltják egymást… a semmibe.Az elmélet széles körben elterjedt és a legelfogadottabb állásponttá vált. Tulajdonképpen illeszkedik is az emberiség által megismert alapfogalmakhoz, a kezdet-vég kettőshöz. Megteremtődött a Világegyetem, annak el is kell pusztulnia, mint mindennek ami létezik. Sőt a fekete lyuk saját magát is beszippantja, így eltűnik. Később azzal állt elő: minden információ is távozik a „Nüxbe”. (Az információ nem más mint adat. A fizikában és így a Világegyetemben is jelen van, emlékezzünk csak; pl. a számítógép is információs alapon működik. Informatika.)

 

Az ember persze alapvetően mégiscsak szkeptikus. Ha létezik egy elmélet, azt meg kell próbálni megdönteni, mert ez viszi előbbre a tudományt. Leonard Susskindot leginkább az zavarta Hawking elméletében, hogy nem emberi értelemben változtatja meg a fizikát. Felülírja ugyanis az anyagmegmaradás törvényét, mint tudjuk az anyag nem vész el, csak átalakul. Hasonló ez kicsit ahhoz, ahogy sokan gondolkodnak, ha kidobják a szemetet. Azzal, hogy kikerült a látótérből, már nem létezik, kidobta, eltűnt. Valójában viszont eljön érte a kukásautó, elviszi a szeméttelepre, ahol szanaszéjjel rohad évek alatt (ahelyett, hogy szelektíven gyűjtve újrahasznosítanák…). Bekerül a talajba, megmarad az idők végezetéig. És bármily hihetetlen információ is tárolódik eközben. Nem mindenki számára fontos, de információ. A Világegyetemben minden e szerint az elv szerint működik, kivéve a fekete lyukakat. Onnantól kezdve minden, de minden eltűnik, még az a fizikát alapvetően összetartó információt is. Miért? – tette fel a logikus kérdést.

Hawking azt válaszolta: a fekete lyukakon nem érvényesek a fizika törvényei. Ez már komolyabban kiverte a biztosítékot, többen Susskinddal értettek egyet. Ha ugyanis így van akkor, a fizika korlátok közé szorul, vagyis sosem fogja az ember megérteni a múltat, sem a jövőt. Ezt nem lehet elfogadni, lássuk be. Hawking úgy próbálta finomítani az elméletet, hogy az információ roncsolva szökik meg a fekete lyukból.

Susskindnak ez nem volt elég. Belegondolt abba, hogy az atomot mennyi sok részre lehet szétszedni. Felötlött benne annak a gondolata, hogy mi van a dolgok jóval többek annál mint aminek tűnnek. Úgy képzelte mint a propellert. Amikor a propeller forog, tulajdonképp csak a közepét látjuk, magukat a forgólapátokat nem. Ám, ha van egy gyors sebességű kameránk, akkor jól látható, hogy bizony kettő is van ezekből a lapátokból. Vagyis, amit három dimenzióban nem látunk, az megjeleníthető kétdimenziós képben. Az amerikai fizikus szerint az Univerzum hasonlóan tevődik össze, elméletben a végtelenségig levezethető, sok sebesen mozgó részecskéből. A fekete lyuk nem más, mint az a bizonyos gyors sebességű kamera. Amikor bekerül valami a vonzáskörzetébe, ezek a részecskék egyenként, egymás után lépnek be a gravitációs mezőbe (mely ez esetben mindegy, hogy az égitesten helyezkedik el vagy sem), azalatt folyamatosan átalakulva az érkezésig. Na ez az. És aztán mi lesz?

Az elmélet elképesztő: a fekete lyukból kiérkező fényt azért nem látjuk, mert az átalakul kétdimenzióssá, amit a mi, háromdimenziós világunkban nem tudunk értelmezni. A feltevés nem zárja ki az anyagmegmaradás törvényét, ezáltal az információ is tárolódik a folyamatkor. Ez nem más mint a film. Egy hatalmas, elképzelhetetlen film. Tulajdonképpen így minden ami történt, ami történik és ami történni fog egy ilyen fekete lyukban filmen tárolódik. Nyilván ez egy lebutított mondat, mert ennél jóval komplexebb a téma és még nem tudunk róla túl sokat. De minden bizonnyal egy fontos lépés a Világegyetem, sőt egy másik dimenzió megismeréséhez.

 

És ez az információ már biztosan átlépi a Rubicont…