Hajítófa

A legjobb 16-hoz is elértünk, a blogger igyekszik behozni lemaradását, jöjjön az Egyesült Államok csapata. Évtizedekig tartotta magát a sztereotípia, hogy az amik nem tudnak focizni, és ez igaz is volt sokáig, de az elmúlt 10 évben hatalmas fejlődésen mentek keresztül. Bajnokságuk sem rossz, a válogatott pedig egyenesen remek erőkből áll, és ne feledjük Clint Dempsey-t, aki az idei európai kupák egyik legszebb gólját szerezte a Juventus ellen. Zónájuk királyai már régóta és a vb-ken is ügyeskednek. A továbbjutás után viszont nehéz ágra kerülhetnek.

Elérkeztünk a potenciális csoportharmadikok legjobb csapatához, Portugáliához. A vb halálcsoportját kapták, és figyelve selejtező-beli botladozásukat, a továbbjutás valóban nagy falatnak ígérkezik számukra. Nyilván maradt bennünk némi tüske velük kapcsolatban, főleg úgy, hogy Pesten annyira impotens volt a luzitánok társasága, hogy értelmes játékkal meg is verhettük volna őket... Tömören fogalmazva a csapat szar. Mutatták ezt az eb-n is, és mint írtam a kvalifikáció is sokkal nehezebben jött össze mint gondolták. Németországban harmadikak lettek, de beláthatjuk, hogy ez nem ugyanaz a gárda - nevekben talán, játékban nem. Ettől még veszélyesek lehetnek... Lehetnének...

Pár éve sikerült kiizzadnom magamból egy olyan irományt, mely nem (olyan) gagyi, s mivel erre a jelenetre büszke vagyok, felrakom, hogy mások is elolvassák, és véleményezzék(!). Egy írónak nincs nagybb öröm annál, ha műveit teljes őszinteséggel értékelik. Ezt kérném a Hajítófa közönségétől is, mégegyszer mondom: ha szar, szóljatok és mondjátok miért, ha tetszik, akkor egy "lájkolom" komment tökéletesen megteszi :).

Szépen csendben a szlovákok tényezővé váltak Európa labdarúgásában, és első világbajnokságára készülhet a fiatal ország. Óriási meglepetésre megnyerték csoportjukat, maguk mögé utasítva a remek cseheket és a mindig veszélyes lengyeleket is. Még az is belefért, hogy oda-vissza kikaptak Szlovéniától, magabiztosságuk megdöbbentő és megsüvegelendő volt. Csoportjuk nem nehéz, de vb-rutintalanságuk probléma lehet...

A történelem első futball világbajnok nemzete következik a sorban, vagyis Uruguay. Az égszínkék csapat bár kétszer is elhódította a Jules Rimet Kupát, mára sokat veszített nimbuszából, de ez nem azt jelenti, hogy nincs neki. Zónájuk ötödik helyét csípték meg, a pótselejtezőn pedig győzedelmeskedni tudtak, ami valóban azt sejteti, hogy ezen a világbajnokságon nem terem majd sok babér számukra. Sejteti, vagyis biztosra (mint sosem) nem mehetünk, ha bedobjuk Suarez vagy Forlán nevét akkor az a bizonyos papírforma mindjárt elbizonytalanodik. Csoportjuk felemás, csakúgy mint a válogatott játéka. Ebből bármi lehet...

Jugoszlávia (annakidején) bombaerős csapatokat tudott küldeni a vb-re, remek bázisuk volt a szerb területek mellett Horvátország és Szlovénia is. Az ország széttagolódásával a lehetőségek is beszűkültek, mégis rendre ott voltak a legjobbak között és nincs így másként sem. Mijatovicék örökösei nem kispályások, Zigic, Stankovic vagy Jovanovic világszínvonalú futballisták, bizonyítják ezt klubjaikban és a selejtezők során a válogatottban is. Továbbjuttatnám a gárdát, és kis önellentmondásba is keveredek amikor ezt nem teszem, mégsem érzem azt az igazi átütő erőt a csapatban. A papírforma szerint is harmadiknak kell lenniük a csoportban. Persze a papírforma borulhat...

Óriási a késés, és egyre nő az izgalom, ahogy közeledik a vb. Nincs ez másként Kamerunban sem, rengeteget várnak otthon a félig-meddig "hazai pályán" rendezett világbajnokság kapcsán. Az esély a továbbjutásra megvan, sőt, ha a Hajítófa nem lenne európai-foci párti, azt is mondhatnám, sima ügy. De nem mondom. Azért nem, mert Samuel Eto'o egyedül kevés az üdvösséghez. Márpedig rajta kívül kevés nagy játékos található a keretben. Van viszont szív és akarat. És az se kevés...

A vb-re legbalhésabb és drámaibb körülmények között kijutó válogatott Algéria, más néven a "sivatagi rókák" csapata. Az arab országnak sokat kellett tanulnia és szenvednie mire kivívta helyét kontinense élcsapatai közé, de mint az eredmény mutatja, sikerült és megérte. A 30 fős vb-keretben 8 hazai bajnkságban futballozó játékos található, ami mutatja, Algéria is a futball felvevőpiacának egyik színtere lett. Még nem alkottan nagyot a történelemben, hacsak a '90-ben megnyert Afrika Nemzetek Kupáját nem vesszük ide. Egyiptom legyőzése viszont nagy skalp. Miért is? Tovább...

Ismét nagy késést kell pótolnom, vizsgakötelezettségeim miatt, elnézést kérek. Chile számára pedig figyelmet. Elérkeztünk az első olyan csapathoz amely már az első mondialon is tiszteletét tette, valamint rendezett már világeseményt 1962-ben. Épp ezen a vb-n érték el legjobb eredményüket, a bronzérmet. A "La roja" nem tétlenkedett sokat, egy viszonylag gyenge első kör után a végére a CONEMBOL-zóna másodikjaként zártak, ezzel papíron ők a legjobb dél-amerikai csapat Brazília után. Csoportjuk sem reménytelen, egy szó mint száz: Zamorano és Salas méltó örökösei képviselik a "hosszú országot" (lásd: térkép).

24 nappal a világbajnokság előtt megkezdjük a 2.csoportot, vagyis a potenciális "csoportharmadikok" körét, Ausztrália csapatával. A szövetségük kibulizta, hogy Ázsiából selejtezhessenek, mondván: "igaz, hogy így nehezebb, de a fejlődés is nagyobb iramú". Szó mi szó, van benne valami, mert nem mondom, hogy épp ezért, de az aussie-k sokat fejlődtek az utóbbi 6-8 évben. Egyértelműen zónájuk legerősebb csapata, keretükben ráadásul mindössze 3 hazai bajnkságban játszó spieler kapott helyet, a nagy többség Angliában kergeti a labdát, sokatmondó statisztika ez. Négy éve egy félkamu tizenegyessel estek ki a későbbi világbajnok olaszok ellen, idén meg... A "tovább" után megismerhetitek a vb titkos esélyes csapatát.